Települések
Dunaszeg • Dunaszentpál • Győrladamér • Győrzámoly • Győrújfalu • Kisbajcs
Kunsziget • Mecsér • Nagybajcs • Vámosszabadi • Vének
DUNASZEG
"Fekszik a Holt Dunához közel e nagy folyó víznek szeglet forma fordulásánál, mely miatt Dunaszegnek nevezik." Első okleveles említése is ebben a formában fordul elő, de a hagyomány is, és a hagyományt erosítő névanyag is kora középkori falut sejtet. A Pataháza utca neve például arra utal, hogy a Huba nemzetségből való Pata volt a falu első ura. A helytörténészek a "Csináld" dűlő-névre alapozva pedig a középkori Csanád nevű települést feltételezik. A falu a Hédervári-Viczai uradalomhoz tartozott és Viczai Terézia grófnő a török időkben sokat szenvedett, régi romos templom helyett újat építtetett barokk stílusban, amit azóta némileg átalakítottak. A félkör alakú szentélyhez, mint egy nagy palást kapcsolódnak a sekrestyék. A barokk oltár érdemes figyelemre.
Szerte a Kisalföldön található képoszlopok egyik sajátosan szép változata a homokgödöri Kiskép. Alapelemei hasonlóak a többi négyzetes hasábot mintázó, cseréppel fedett képoszlopokéhoz, de a sarkaihoz illesztett oszlopok és a rájuk boruló tető révén már önálló építménynek tetszik, és a valóságosnál tekintélyesebbnek tűnik. Ez a megoldás tökéletes védelmet nyújtott a fülkében elhelyezett képeknek, amelyek Szent Vendelt, Szent Flóriánt, Szent Borbálát és Havas Boldogasszonyt ábrázolták. Klasszicizáló formájával, szép környezetével és önálló építészeti megjelenésével figyelemreméltó alkotás.
Alsó-Szigetköz jellemző tájképi eleme az élő vizeket kísérő holtágak és morotvák sora. Ennek szép élményt nyújtó példája a Dunaszegi-tó, melynek patkó alakja már elárulja, hogy egykor a Mosoni-Duna kanyarulata volt. A meder nyílása feltöltődött, fokozatosan elzárult és a hajdani, erőtol duzzadó Duna-ág holtággá változott. Az elmúlás erői azonban nem pihennek, és szüntelenül rakódik le a meder fenekére a por, az iszap és az elhalt növények maradványai.A nádas feltarthatatlanul nyomul befelé, egyre nagyobb felületet rabol el a nyílt víztükörtől. A nyílt víz egyre keskenyebb lesz, mígnem a növényzet teljesen belepi. A legmélyebb szakaszon békalencse-hínár, a sekélyebb részeken a gyökereshínár és a tündérrózsa hínár él. Vize már nem folyik, megcsendesedett, ráborulnak a vizitök széles levelei, s közöttük itt is, ott is, tündérrózsák dugják elő hófehér fejüket.
A zöld galériaerdő alagútjában a lassan áramló Mosoni-Duna a vízitúrázók paradicsoma. Nyaranta a Rajka és Vének között csónakázók százai pihennek meg a Duna Gyor feloli szakaszán. A galériaerdővel kísért fövenyes parton a tűzrakóhely mellett padok, asztalok várják a vízitúrázókat. A táborhelyet az önkormányzat gondozza.
A gáton túl húzódik a folyót hol elhagyó, hol megközelítő, a Szigetközt átszelő országút, a túrázóknak könnyű vízreszállási lehetőséget biztosítva. Mellette a Sportpálya szomszédságában a fiatalok által kedvelt Nádas diszkóban büfé található. A táborozási lehetoségekről információt a polgármesteri hivatalban lehet kapni
DUNASZENTPÁL
A Mosoni-Duna hatalmas meandereket írva kanyarog, és egy-egy nagyobb ívelés szinte félkörben veszi körül a közbezárt területet. Egy ilyen ívben fekszik Dunaszentpál. A falu középkori múltjára visszatekintve természetesnek tűnik, hogy a jobbágyok a Hédervári uraság által megszabott kötelezettségei is e Duna által teremtett természeti környezetet tükrözik."Az pedig, kik a Dunán halásznak, pénteken hallal tartoznak. Ezen kívül szekerezéssel és ötven kéve vesszővel, ötven karóval, annak fölállításával, fonyásával és ötven kéve náddal is tartozik."
A falu neve - ami vélhetően koraközépkori templomának nevét őrzi ? már 1391-ben előfordul az oklevelekben, és múltja sűríti a szigetközi falvak mostoha történetét. A Duna gyakorta elárasztotta, a hadak gyakran felégették, és ez a víz és tűz pusztította sors a magyarázata, hogy a középkori gyökerű falu temploma 1837-ben "náddal fedett, falai vizesek, zsidó kalyibához hasonló".A mai templomot 1846-ban kezdték építeni, és 1849-ben ajánlották Szent Péter- és Pál oltalmába. Az oltárkép is e két szentet ábrázolja. A templomot 1876-ban egy árvíz után szinte teljesen újrafalazták. Majd tíz évvel késobb új mellékoltárt, míg 1906-ban orgonát kapott.
A Kisalföldön sokféle látható képoszlopok sorába illik, de értékével és jellegzetességével mégis kitűnik a temető kapujában található, a helyiek által "Fehérkép"-nek nevezett képoszlop. Az oszlop képei ? bár építészeti szempontból másodlagosak - s azon túl, hogy az oszlop díszei, a mondanivalót is hordozzák. Ezek tudatják, hogy mely szenteknek állították.A falu állattenyésztésről volt híres, ezért Szent Vendel került az egyik fülkébe. Szent Flórián pedig azért kapott helyet a másikban, mert a nádfedelű házakban lakók a tűztol tőle vártak oltalmat.Mária és a keresztre feszített Krisztus képe az itt lakók vallásosságát bizonyítja. Érdekessége az oszlopnak, hogy a fülkében nem bádoglemezre festett képeket helyeztek el, hanem festett domborműveket. 1859-ben egy győri polgár kijavíttatta a téglaoszlopot, és négy, Bécsben 40 forintért vásárolt képpel díszítette.A Dunán túrázóknak szárazföldön csak rövid távon kell cipelniük a csónakot, ennek ellenére a folyó hatalmas kanyarjainak köszönhetően hosszan csónakázhatnak. Jó példa erre a Duna szentpáli szakasza. Mecsér után a folyó hatalmas patkót ír le az egyik oldalon Mecsérrel, a másikon Dunaszentpállal. Légvonalban a két táborhely alig másfél kilóméterre van egymástól, míg vizen ennek háromszorosa a távolság. Kedvezőnek mondható az is, hogy a víz lassan áramlik, és ezért a kezdők és a gyerekekkel túrázók is bátran vállalhatják a túrát.A folyó végig galériaerdő zöld alagútjában halad, ami nem csak védelmet ad a tűző naptól, de maradandó élményt is nyújt. Szinte méterről méterre változik a kép a csónakban ülő szeme előtt, mert a meder állandóan kanyarog. Kisebb-nagyobb kanyarulatok, kiágazó és hamarosan visszatérő ágak ölelik körül az erdős-bokros zugokat, apró szigeteket és a zátonyok fehérlő felszínét.
A parti fákat sás és nádrengeteg kíséri, zöld hátterükből vízililiomok kéklenek elő.Felejthetetlen élmény meglesni az ébredő természetet: a hajnali párolgó vízen élelmet kereső madarakat, a szivárvány színében pompázó szitakötőket, a méltóságteljes kárókatonákat és a rabló csukakirályt.
Induljunk hát! Csónakunk hangtalanul siklik a vízen. Alattunk hínárerdő húzódik. Megállunk. A víztükörben a fák, a nádak és a bányfelhős égbolt képe lebeg. Ég és föld között érezzük magunkat. Lenyűgöző a látvány, varázsából csak egy-egy madár rikoltása, a vízmenti települések hazahívó harangszava, majd egy távoli motor berregése hoz vissza bennünket.
A falu felkészült a túrázók fogadására. Ahol a galériaerdő zöldjét fövenyes part szakítja meg, ott pihenőhelyet alakítottak ki padokkal, asztalokkal, tűzrakóhellyel. A közeli sportpálya pedig az aktív kikapcsolódást szolgálja. A parton nyáron kis büfé üzemel, a faluban pedig egy étterem várja finom falatokkal a tábort verőket.
GYŐRLADAMÉR
Egyes feltételezések szerint ezen a nádas, sásos, ingoványos területen folyhatott a falu nevét adó Ladom-ér, és innen a név. Más elképzelés szerint a falu nevét az itt birtokos Ladomér esztergomi püspök után kapta. Hasonlóan vitatott első okleveles említésének ideje is. Egyes kuattók szerint XII. századi oklevelekben már található a falu neve, mások "csak" 1416-hoz kötik előfordulását.
Bármelyik légyen is igaz, az viszont biztos, hogy a középkori eredetű faluban a török háborúk után csak 6 jobbágytelket írtak össze. Valamint az is, hogy 1902-ben a még csak 17 család lakta falu mára vonzó és gyarapodó településéé lett.Mostoha sorsa magyarázza, hogy egyháza évszázadokon keresztül a szomszédos Zámoly filiája volt, és templomát is csak 1946-ban építették egy hajdani urasági magtárból. A tornyot 1967-ben emelték, a belsőt 1979-ben, majd 1997-ben alakították ki.Mai turisztikai értékeit egy XVIII. század végi leírásból vett idézettel ajánljuk: "Ladamér fekszik Zámolynak és Duna-szegnek a szomszédságában, Győrtől és Hédervártól egyaránt 1 és 1 mérföldnyire. Dombos követses földje két nyomásbéli, erdője somos, hozzá közel van a Ladaméri tó, bővelkedik szártcsákkal és náddal."
Nádas-tavat - ami a Dunaszegi-tó feltöltődött keleti része - és a falu észak-keleti részén lévő, két már a művelés alól kivont bányatavat fűzbokrok védelmében sűrű nádas szegélyezi. Területükön több védett és ritka növényfaj él. Ilyen a hússzínű ujjaskosbor, a vitézkosbor, a mocsári nőszőfű. Bár a kis terület nem biztosít teljes zavartalanságot, mégis számos madárnak fészkelő helye.
Másik természeti értéke az Alsó-Szigetközben kevés helyen található somfáról elnevezett Somos-erdő. A szil, koris, tölgy ligeterdők egyik kicsi, maradványa.Gazdag cserjeszintjének jellegzetes fajai a mogyoró, a fagyal, a sóskaborbolya, az ostorménfa, a kányabangita, a veresgyuru som. Védett lágyszárúak a dunai csillagvirág és a fákra felkúszó ligeti szőlő. Megtalálható a tölgyesek gyepszintjére jellemző gyöngyvirág, erdei gyöngyköles, farkasszőlő, zsidócseresznye, széles levelű salamonpecsét. Botanikai érdeklődésű látogatóknak nagy élményt jelenthet 4 orchideafaj egymás melletti látványa.
A Somos-erdő mellett gazdasági út vezet a Szavai csatornához, ahol kitűnő nyílt vízi horgászhely található, és pihenőpark is épül, jól kiegészítve a Mosoni-Duna és az egykori bányatavak adta horgászvizeket.A Mosoni-Duna közelében egy lovarda mellett pihenőhely is épül a vízitúrázók számára.
GYŐRZÁMOLY
A Szigetközt átszelő út mentén fekvő falu neve egyes kutatók szerint a szláv zátony mögötti területet jelölő szóval, mások szerint a Héderváry család egyik - Sámuel nevű - tagjával kapcsolható össze. Az előző a természeti környezetére, az utóbbi az egykori és a falu történelmét sokáig meghatározó földesúri családra utal.
A kora középkori eredetű szigetközi falvak zöméhez hasonlóan a Viczayak és a Héderváryak birtokában volt, s nem csupán a töröktől pusztult, hanem a Duna gyakran visszatérő nagy áradásaitól is. Ez a magyarázata annak, hogy kevés olyan házzal találkozunk, amely még őrzi a XIX. század végén leírt faluképet.
"A falu közvetlen a Kis-Dunára nyílik ki a keskenyebbik végével, s keresztben a folyására terjed a Szigetközben befelé. Alakja jóformán egy fő utca, mely a közepén ketté ágazik, oldalt meg apró mellékutcái vannak. Átszeli a falut a győr-hédervári országút, ezt szegélyezi a falunak három nagyobb háza, a két kocsma, meg a szatócsé. Beljebb esik a templom, a paplak, az iskola és a tanítólakás. A házak száma 148. Anyagra nézve a felsorolt három égetett téglából épült, a többi vályog, vagy ami gyakoribb, fecskerakás, azaz vert fal. Tehát nedves lakások, dacára annak, hogy a házak dombon épültek."Ebbe a múltba enged bepillantani a Rákóczi utcában található honismereti gyűjtemény.A falu közepén - Győrből jövet balra - kis tér nyílik. Az itteni két emlékművet a fenti idézet írója még nem láthatta, de a templom környékéről - amely ma némileg más - és a barokk korban épült templomáról már beszámolt. Középkori templomát Szent Erzsébet védelmébe ajánlották.
Győr 1594-es ostroma idején a több környékbeli templomhoz hasonlóan a törökök elpusztították, és csak 1658-ban épült újjá. A később tűzvész pusztította templom helyett 1779-ben építettek újat, de már Szent László védelmébe ajánlották. Száz évvel később tűzvész pusztította el, de berendezése és keresztelőkútja megmaradt, és az újjáépített templomot díszítik. A közelmúltban renoválták, megtartva a XVIII. századi építésének barokkos formajegyeit.
A falutól északra lévő Tölöspuszta egykori uradalmi központját körülölelő keményfa ligeterdő mára csak kis területet foglal el. Ez azért értékes és érdekes, mert a szárazabb területet kedvelő keményfa ligeterdő nem volt gyakori az alacsonyabb térszínű Alsó-Szigetközben.Jellemző fái a kocsányos tölgy, a magas koris, a vénic-szil, a mezei szil, a mezei juhar, a zelnicemeggy. A keményfaligetek tavasszal a legszebbek. Legkorábban a csillagvirág jelenik meg, májustól pedig a legszebb növényeink, az orchideák. Ősszel a fekete bodza, a veresgyűrű som, a kék kökény és a piros csipkebogyó színesíti az erdőt.
A vízitúrázóknak a Mosoni-Duna partján lévő pihenőhelyéhez közel van egy vendéglő és egy bolt. A Cseri Lovarda a kezdőknek futószáras oktatást, a haladóknak tereplovaglást kínál.
GYŐRÚJFALU
A szigetközi úton egymást követő községeket nem csupán a Győr közelségére utaló előtag, hanem történelmi múltjuk, földrajzi fekvésük és ennek következtében hasonló faluképük is összefűzi.
A Duna közelsége, az ártér zöldje, az egymást követő, a horgászhelyekké alakított bányatavak, az autópálya és az 1-es út által tehermentesített, jó karban lévő szigetközi út (a mellette már részben megépült kerékpárúttal) adja a turisztikai vonzerőt.
A koraközépkor óta ismert település története során sok szállal kötődött Győrhöz. A városhoz való közelsége miatt pusztult el ismételten a török háborúk idején. Később Győr jelentett piacot, ma pedig a város ad megélhetést szinte az egész falunak.Az egykori központtól, ahol a két templom áll, a település szinte "elvándorolt". A szigetközi út és az erre felfűződő utcák mellett egyre szaporodnak a tetszetős, de a régi építészet jellemzőit egyáltalán nem őrző házak.
A Gyorbol érkezőt két, egymással harmonizáló, finom vonalú templom által őrzött tér fogadja.Az 1993-ban épített római katolikus templomot Krisztus király védelmébe ajánlották, és Borsa Antal neves templomfestő freskói díszítik.
A századelő építési stílusában épült a vele szemben álló evangélikus templom is. Az 1948-ban épített templomnak a Krisztus az olajfák hegyén, című oltárképe figyelemre méltó alkotás.A falutól észak-keletre a keskeny patkó alakú Lajmai nádasban fut a Lajmák-csatorna, az Örömkolaposi-csatorna felé. A nádast a szántóföldek felé bokrok és facsoportok szegélyezik, az észak-keleti részén zsombékos-magassásos rét alakult ki. A területen egykor Duna-ág lehetett, amely feltöltődött. A jellegzetes szigetközi táj egy rövid sétával megtekinthető.
A nádasban költ a fácán és a nádi énekesek, állandó tartózkodási helye az őznek, rókának, gyakran megjelenik a vaddisznó is.
KISBAJCS
A történelem során - közelségük okán - gyakran összevonták a honismereti irodalomban pedig együtt tárgyalták Vénekkel, annak ellenére, hogy nagyon eltérő jogállása volt a két falunak. Vének a pannonhalmi apátság birtoka volt, és nekik tartoztak szolgáltatásokkal. Kisbajcsot nemesek lakták, és szolgálataik fejében számos kötelezettség alól mentesültek.
Vének gazdasága a vízhez kapcsolódott, a kisbajcsiak mezőgazdaságból éltek. Ez az eltérő helyzet tükröződik a falu XVIII. századi pecsétjében is. Egy hármas halmon ágaskodó oroszlán egyik mancsával előrelép, a másikban kardot tart. Csak egy múltjára és katonai szolgálataira büszke falu alkothatott ilyen látványos pecsétet.
Először 1252-ben, mint a győri püspökség egyházi nemesei által lakott falut említik az oklevelek. Ez a katonai kötelezettség végigkísérte a falu történetét. Őrhelyet emeltek (1582.), őrizték a Duna átkelőhelyeit (1544.), a Táborhelynek nevezett falurészben ágyúsáncokat építettek (1594.). De nem lenne szigetközi falu, ha nem éltette, máskor pedig nem pusztította volna a Duna. A XIX. században jelentős kereseti forrás volt a hajózás, a molnárkodás és a halászat. 1954-ben a falu kétharmadát elvitte az ár. Ezután alakult ki a mai falukép.
Kisbajcstól Szőgye felé haladva az úttól jobbra a Szavai-csatorna kínál szép látványosságot. Nem is gondolnánk, hogy a csatornáknak is milyen változatos a növényvilága.A legmélyebb szakaszokon a lebegő hínárok fajai élnek, mint a békalencse-hínár, amely néhol teljesen befedi a víz felszínét. Ezeken a szakaszokon él a védett tündérfátyol, a tavirózsa, a tündérrózsa, a szép sárga virágú, rovaremésztő növény, a rence.A sekélyebb részeken a gyökeres hínárok élnek, ezek közül a legszebb a tündérrózsa-hínár. Virágai látványos, színpompás csoportokat alkotnak a nagy, zöld levéltömegben. A partközeli, sekély vizű részek látványos növényei a nyílfű, a különös alakú vízilófark, az ágas békabuzogány, és a sárga nőszirom.
A csatorna bal partja mentén a füzekkel tarkított és náddal borított, mélyfekvésű területen korábban a Duna magas vízállásakor még nyíltvizű részek is voltak. Napjainkra az előrehaladott feltöltődés miatt már jó részét beborította a gyékény és a nád. Itt található a Szigetköz egyik legszínesebb természeti értéke, a Nádrét. A sűrű nád jó vadrejtő, és a fácán, az őz, a róka és a vaddisznó egyaránt szívesen tartózkodik benne.Az öreg fák odúiban költ a seregély, a szén- és a kékcinege, az ágak között egerészölyv, a nádasban nádi énekesek serege fészkel. Korábban a nyíltvizű részeken a szürkegém, a fehér gólya, a vörös gólya, a bíbic, a tőkés réce, a sárszalonka is megjelent. Ma már csak ritkábban fordulnak elő.
Ott, ahol az év zömében vizenyős a terület, a nádast magassás-társulások, ahol pedig gyakran feltör a talajvíz, mocsárrétek váltják fel, amelyet nádfoltok, fűzfacsoportok és elszórva idősebb füzek tesznek változatossá. Ezek a rétek sok, ma már védett növényfajnak - mint a már megritkult újjaskosbornak és a szibériai nősziromnak - utolsó menedékeit jelentik. A réteken számos madár talál élelmet és menedéket.
KUNSZIGET
A Mosoni-síksághoz csatlakozó magasabb térszínen fekvő Öttevénynek volt egy "szigete", Öttevény-sziget, vagy csak Sziget. Az anyatelepüléstől távolabb fekvő és így sajátos vízi kultúrával rendelkező "szigetiek" hosszú évekig küzdöttek önállóságukért. Törekvéseiket 1882-ben siker koronázta, az önállóság kimondásával együtt új nevet is kaptak. A múltat kereső szigetiek "kun" előtaggal, egykori oklevelekkel nem bizonyítottan az egykori kun telepesek emlékét kívánták megőrizni.
Kunsziget gazdag és szép címerének minden eleméhez köthető egy-egy mozzanat a falu múltjából. A pajzs feletti rajz a római korban itt húzódó és a birodalmat védő limes ortoronyára utal. Arrabona (Győr) és a Lébény mellett lévo Quadrata castrum (vár) között öt jelzőtorony állt. Az erődítményekbol ezekbe az őrtornyokba kivezényelt légionáriusok toronyról toronyra jelezték az ellenség megjelenését. Az egyik ilyen torony - már neve is mutatja - a Dunához közeli Toronyvár dűlőben volt. A hasított pajzs bal felső mezője a dunai hajósmolnárok emlékét őrzi. A vizimolnárok jelentős szerepet játszottak a falu múltjában, misem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a XVIII. században a Mosoni-Dunán őrlő 37 hajómalom közül 7 öttevényi, illetve szigeti volt. Az alsó mező címereleme a Héderváry család címeréből való, emlékeztetésül arra, hogy a falu urai és védelmezői is egyben a Héderváryak voltak. A jobb mezőben a máglyán megégetett Szent Lőrinc, a templom védőszentje áll.A XVII. század végi vizitáció már beszámol a falu templomáról, de a ma látható, mint a jellegzetes klasszicista stílusjegyek is elárulják, csak 1844-ben építették. A Mária oltár 1853-ból való. Az 1830-as év pusztító kolerajárványa sok áldozatot követelt, és az áldozatokra emlékezve 1901-ben emelték a Szent Antal-kápolnát.
Kunszigeten a nagyszombati föltámadási körmenet után kihírdetik: "Holnap hajnalban fél ötkor megyünk Krisztust keresni". A hajnalban a Krisztuskeresés útvonalán a házak ablakában virágot, gyertyát tesznek, és egymást költögetik, nehogy lekéssenek. A felhívásra érkezok - újabban egyre többen távoli vidékről is - körülveszik a templom előtti keresztet, és csendben várják az előénekes vezette indulást. A menet a Mecsér felé lévő "főső kereszthez" megy, majd a temető keresztig, onnan pedig vissza a templom elé, miközben ismétlik az előénekes diktálta szöveget. A templom előtti kereszthez érve meghúzzák a harangokat, közösen énekelnek, majd elbúcsúznak egymástól. A népi ájtatosság azoknak az asszonyoknak az emlékét őrzi, akik felújították, és évről-évre nagyobb számban megtartják a hajnali körmenetet. A kunszigeti Krisztuskeresés nem csak egyszerű körmenet, hanem arra indítja a bekapcsolódókat, hogy a három szent napot újra átéljék. Nagypénteket Jézus kereszthalálaként, nagyszombatot Jézus sírbatételeként, húsvétvasárnapot pedig Jézus feltámadásaként éljék át.
Ahol a Szigetközből a Bolgányi-hídon keresztül érkező út a Mosoni-síkságra lép, a Duna partján két táborhely is található. Pad, asztal, tűzrakóhely várja a vízitúrázókat, akik a közeli természetvédelmi területre tehetnek pihentető sétát. A Nagyföldi- és a Csisztói-bányatón kívül a Mosoni-Duna kínál horgászási lehetőséget.
MECSÉR
feltöltés alatt
NAGYBAJCS
1252-ben találkozunk először a győri püspök egyházi nemesei által lakott település nevével. A XVIII. század végi pecsétjének szimbolikája és gazdag díszítettsége ezt a kiváltságos helyzetet mutatja. A pecsétmezőt korona osztja ketté, és babérkoszorú övezi, felette kardot tartó kéz. Ez ugyan katonai szolgálatra utal, de az élet alapja a víz volt. A Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt.
A halászatot később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Gyor bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban.
Ez a három periódusban történo foglalkozás- és életmódváltozás a faluban sétálva is szembetűnik. A legrégibb mag a halásztelep zeg-zugos kis utcákkal. Késobb az állattenyésztés már tágasabb portákat követelt, és megváltozott az utcák vonalvezetése.A falu római katolikus templomát 1869-ben építették.A benne található művészi kivitelű és nagy értékű, XVII. századi Pieta szobor jelzi, hogy középkori gyökerű faluban jár a turista. Az egyházi kincsek budapesti gyujteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja. A szoborral harmonizál Szűz Mária finom vonalú alakja a templom falánál.A faluból rövid sétával érhető el a Nagy - vagy, mint a helyiek mondják - az Öreg-Duna. A gátról a turista szeme elé táruló kép nemcsak szép, hanem beszédes is: elárulja, miként alakította és alakítja ma is a Duna a Szigetközt.A Nagy-Duna árvédelmi gátját kísérő nádrétes területen valamennyi ártéri növénytársulás megtalálható, a nyíltvíztől a ligeterdőkig. A nyílt víz a sásokon és nádasokon át alacsonyártéri puhafa-ligeterdőbe megy át. A gyékényes tocsogók környékén a láprétes foltok jellemzőek, rajtuk szibériai nőszirom és ritka orchideafajok nyílnak; ősszel kornis tárnicsok kéklenek és őszi kikericsek bólogatnak. A táj jellegét pedig a bokorfüzesek adják.A füzek zömét botolják, ami azt jelenti, hogy embermagasságban keresztülvágják a törzset, és a metszlap közeléből sok sarj, ág nő ki. A botlás után a metszlapból, mint sugárkoszorú nőnek ki az ismét sarjadó ágak. A botlófüzek nemcsak jellegzetes arculatot adnak a tájnak, de kitűnő élőhelyet is teremtenek mindenféle odúlakó kisemlősnek, madárnak és farontó rovarnak.
Halászok falva - horgászok paradicsoma
Nem csupán turistacsalogató szlogen, hanem múltat és jelent jellemző szójáték. Nem lenne ősi halászfalu, ha a település közepén nem csillogna fasorral védett, szépen parkosított környezetben egy hatalmas, a győriek által gyakran látogatott horgásztó.Akik pedig a vadvizeket és rablóhalakat szeretik, ők a Nagy-Duna sarkantyúi mögött találnak további kitűnő horgászvizeket.
VÁMOSSZABADI
A falu nevének két tagja azt sugallja, hogy hajdani két falu épült össze. A "Vámos" tag arra utal, hogy Alsóvámos évszázadokon keresztül vámszedőhely volt.
A "Szabadi" tag pedig - az egykori Gyorszabadi nevet őrzi - azt a hajdani állapotot idézi, amikor a lakóknak a feudalizmus idején bizonyos kiváltságaik voltak. A vámhely továbbra is jellemző a településre, hiszen az északra irányuló közúti forgalom egyik legnagyobb határállomása itt van. A forgalmat a Dunán átvivő híd pedig immáron kultúrtörténeti érték.
Vámosszabadi és a Nagy-Duna másik partján fekvő, de a trianoni döntésig Magyarországhoz, pontosabban Győr megyéhez tartozó csilízközi Medve között komp biztosította az összeköttetést, és már az első világháború előtt felmerült egy híd megépítésének a gondolata. A háború és a trianoni döntés miatt ez csak terv maradt. Az 1938-as első bécsi döntés után a Felvidék - és vele a Csalóköz is - visszatért, ami azonnal felélesztette a híd megépítésének gondolatát. A következő évben már meg is kezdték, 1942-ben pedig már be is fejezték az építkezést. 1944-ben bombatámadás érte, majd egy úszóakna rongálta meg; 1945. márciusában pedig a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A szovjetek azonnal megkezdték az újjáépítést, de csak ők használhatták. Csak 1968-ban kezdték meg a végleges felújítást, ami 1973-ban fejeződött be.
A XIV. században már tudunk a falu templomáról, ami a török háborúkban pusztult el. A múlt század közepén felépített templom freskóit és olaj-festményeit ismeretlen olasz festő készítette. 1896-ban, amikor "Vámos összes házai, a templom is vízben állottak, úgy, hogy a közlekedés csak ladikkal volt lehetséges" - árvíz rongálta meg. 1994-ben renoválták a templomot, és hozták rendbe a freskókat.A falutól északra, a Nagy-Duna töltésének közelében található a Vörösrét. A feltöltődött Duna-ágakkal gazdagon behálózott területen a mocsárrétek több védett növényfaja él, mint például a szibériai nőszirom, a széles levelű nőszőfű, a kornistárnics, a nyári tőzike. Sok növényfaj tömegesen virít, ilyenek a réti füzény, a sárga nőszirom, a réti margitvirág.
Több madárfaj jár táplálkozni a rétre, időnként megjelenik a fekete gólya és a szürke gém is, költ a barna rétihéja, az egerészölyv, a fehér gólya. A töltés mögött botlófüzekkel, telepített nyárasokkal borított területet az áradáskor elborító víz a mélyedésekben az év nagy részén megmarad, jó élőhelyet jelentve a mocsarak jellegzetes állatainak: a mocsári békának, a varangynak, a fürge gyíknak, a vízisiklónak és a rájuk vadászó madaraknak.
A falutól délnyugatra és nyugatra húzódó csatornák között terül el a Körtvélylapos. Fehér fűz, rekettye fűz, fekete nyár, veresgyűrű som kisérte csatornák vízébe lebegő és gyökerező hínártársulások színpompás együttesei élnek.Tömegesen virít a védett békaliliom, a Szigetközben eddig csak innen került elő a védett nádi boglárka, gyakori a fehér tündérrózsa, a tavirózsa, a vízi menta, az ágas békabuzogány.
A falu központjában 4 horgásztó víze csillog, a közeli Nagy-Duna sarkantyúi mögött további horgászvizek találhatók. A Dunát kísérő facsoportokkal díszített mocsárrétek és szélesen zöldellő galériaerdő között a határállomásra vezető út mentén található a győri horgászok paradicsoma és kedvelt kiránduló helye, a Vidra Csárda.
A töltésről letérve szép környezetben, 10 hektáros területen lévő gondozott, és gyakran - hetente - telepített két horgásztó között vezet az út a Csárdáig. Napijegyek helyben válthatók. Telefon: 06-30/9277-065.Vámosszabadi - Patkányospuszta; nyitva: keddtől - vasárnapig - 11-22 óráig. Telefon: 06-30/9161-666
VÉNEK
A Szigetköz keleti csücskében, a Mosoni-Duna és a Nagy-Duna találkozásánál fekvő falu számára évszázadokon keresztül a víz adta az életet. Már 1093-ban találkozunk nevével az oklevelekben - elsőként a szigetközi falvak közül. Lakóinak kötelessége volt a pannonhalmi apátság részére hálókat készíteni, vizákat fogni, és hallal adózni.
Később hajósmolnárok falva volt. A molnárkodás jelentősségét mutatja, hogy ebben a kis faluban a molnárok önálló céhet alkottak. A gőzhajózás elterjedésével hajóra szálltak a vénekiek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a földesúri függőség lazult volna. Jellemző, hogy amíg a szomszédos falvak lakói egyházi nemesek voltak, és Duna átjáróinak őrzéséért kiváltságot kaptak, addig Véneken csak egyetlen nemes élt. Ez lehet a magyarázata annak, hogy bár a víz adta az életet, ennek ellenére a falu pecsétjébe földművelésre utaló motívumokat - eke és csoroszlya - emeltek be.
E múltból mutat be emlékeket egy kis helytörténeti gyujtemény. Az a kis ház, amely a révészé volt, immáron megújulva kultúrtörténeti értékké emelkedett, és remélhetően a turistákat - a Szigetközön keresztül kerekezőket - fogja szolgálni.A révhelyeken hidak híján a révészek a gyalogosokat ladikokkal, a kocsikat komppal szállították át a Dunán, és annak számtalan ágain. A révjog az uradalomé volt, és tőle kapta meg a révész. A kompbér harmada, a csónakbér egésze illette a révészt. A révész a parton lévő kis kunyhóban lakott, és hangos kiabálással hívták az egyik partról a másikra. Éjjel-nappal egy szóra indultak, pedig rossz időben, jégzajlásban nem volt kellemes. Éjjel bizony sokáig kellett "hőrögetni", amíg meghallotta a kiáltozást. A révész volt a kapocs a falu és a szárazföld között. A révész hozta-vitte a tanítót a túlparti Győr-szentivánból.
A falu északkeleti szélén, közvetlenül az árvédelmi gát tövében lévő Aranykert-liget százados tölgyfáit a vénekiek ültették. 1896-ban a honfoglalás emlékére hetet, két évvel később ötöt Erzsébet királyné tiszteletére.A Mosoni-Duna-ág mellett található a Somos-erdő. Az Alsó-Szigetköz árvizek által gyakran elöntött területén rendhagyó a szárazabb térséget kedvelő tölgy-kőris-szil keményfa ligeterdő. Külön érdekesség a gyertyán előfordulása, de a környéken csak ebben a kis erdőfoltban él a húsos som, az ostorménfa, valamint a bogláros szellőrózsa. Védett fajok a dunai csillagvirág, a nyári tőzike, a ligeti szőlő. Korábban 4 orchidea faj is elofordult, mára a cserjeszint besűrűsödése miatt ezek a fajok eltűntek.Ha átmegyünk az erdőből a töltésen túlra, a Mosoni-Duna hullámterébe érkezünk. A folyó partján el lehet sétálni a Torda-szigetig, ahol látható a Győr-Gönyü kikötő építkezése.A falu központjában, a faluház udvarán, valmint a révész egykori házánál táborozóhely várja a túrázókat. A Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány szépen kialakított tábora gazdag programot kínál az ifjúsági túristák számára.
A folyók mentén több horgászhely várja a horgászokat. A halászléfőző verseny messze földről vonzza a horgászokat és a halászlé szerelmeseit.