Dunaszeg története
A falu neve a XV.században bukkan fel régi oklevelekben. 1418-ban említik előszőr Dunaszegh települést a Héderváry család birtokaként. A következő 250 évben 24 oklevélben fordul elő különböző névalakokban. A XVI. század során többször gazdát cserélt. A Héderváryak mellett Petthréczyék, Bakicsok, Pálffyk, Révayk, Pázmányok és Tarnovszkyk is birtokoltak területet. A jobbágytelkeket a XV.századtól kezdve bizonyos egységbe foglalva portáknak nevezték. 1518-ban Dunaszegen 18 portát írtak össze. Az 1529. évi török portyázásokat követően, 1557-ben már csak 5 porta maradt Dunaszegen. A törökök hada miatt a Szigetközben lakók nem élhettek békességben, portyáik során le-lecsaptak a békés lakosságra. Valószínűleg egy ilyen ostrom során égett le Dunaszeg régi temploma is, hiszen 1658-ban már elpusztultként említik. 1704-ben a koroncói csatát követően a győztes császáriak megszállták Szigetközt, lerombolták Ladamért, Duanszeget azonban megvédte a Duna. A napóleóni háborúk hullámzása a Szigetközt is elérte. Pontosan nem tudjuk, hogy Dunaszegre mikor jöttek a franciák, de egy történet szerint, még maga Napóleon is megfordult a faluban. Egy ház mestergerendájába az ’itt járt Napóleon” feliratot vésték.
A dunaszegi polgárok áldozatkészsége ma is példamutató lehet számunkra. Az 1848-as márciusi forradalom fontos célja volt a „Nemzeti Őrsereg” felállítása. Az alakulat felruházásához szükséges pénz összegyűjtéséhez Dunaszeg az első helyen szerepelt az adományozók listáján. A honvédseregben is szép számmal szolgáltak a faluból. Az I.és II. világháború Dunaszeget sem kímélte, a templom falán elhelyezett emléktábla őrzi az áldozatok névsorát. 1946-ban villamosították és önálló postahivatala lett a falunak. 1962-től művelődési otthonnal is büszkélkedhet.
A dunaszegiek akárcsak a többi szigetközi ember állandó küzdelmet folytatott az időjárás szeszélyeivel. Hol a befagyott Dunával, hol a hatalmas szárasággal, jégveréssel vagy éppen átszakított gáttal kellett felvenni a harcot. Az utolsó nagy természeti csapás az 1954-es nagy árvíz volt, ami szinte teljesen átformálta a falut. Július 18-án szinte az egész települést elöntötte az ár, a község házainak 90 %-a dőlt össze vagy sérült meg súlyosan. Dunaszeg népe augusztus 4-én, a búcsú napján térhetett vissza.
Az első döbbenet után lázas munka kezdődött a faluban, 121 új ház épült udvarral és megfelelő méretű kerttel. „A régi, rossz kavicsos utat elmosta a víz, így aztán 1954 őszén új, szilárd burkolatú utat is kapott a Szigetköz…” Csodálatos Dunaszeg újra épült.
Dunaszeg eredetmondája
Egyszer régen egy szép kastélyban élt egy hatalmas úr, Déna, lányával, Dunával. Dénát nem szerették az emberek mert kemény adókat szedett be a néptől. Lánya, Duna bájos és szép leány volt, tiszta, ápolt friss, akárcsak a Duna folyó, melyről nevét kapta. A szomszéd majorban élt egy ács a fiával, Szeggel. Szeg egy nap a parton üldögélve meglátta a gyönyörű lányt. Duna és Szeg megismerkedtek, majd Szeg meg is kérte a lány kezét. Duna boldogan igent mondott. Mikor Déna fülébe jutott a jegyesek szándéka szörnyű haragja gerjedt és kastélya egyik sötét szobájába záratta lányát. Szeg apja segítségével megszöktette a lányt és Ladamér szélén egy tanyán telepedett meg. Néhány év múlva gyermekük született és e nevet kapta: DUNASZEG
